Stockholm

Svédcsavar, svédtorna, svédacél, Volvo, Saab, Ericsson, IKEA, Clawfinger, Meshuggah, fenyőerdők, tavak, jóléti állam...mindez és még sokminden más sztereotípia is eszembe jutott, ahogy utaztam Stockholm felé.


View Larger Map

Folytattam a "Városok csatornákkal" körutat: az ezernyi apró sziget között húzódó híd igazán hangulatossá teszi a helyet. Itt is befizettem egy hajókörútra, amin ugyan majd befagyott mindenem, de nagyon élveztem. Később magamba kellett szívnom egy kis napfényt, úgyhogy egy kubai étteremben ettem, a rizses tonhal kiváló volt. Aztán visszamentem a Gamla Stanra és csak kóricáltam: igazából elfogyott a lendület, ami az utazás kezdetén olyan erős volt. Megpróbáltam egy kis töltést szerezni, emberek közé vágytam, továbbálltam délre, de a rengeteg bolt, kávézó, étterem és bár semmit nem adott. Sehova nem tértem be, inkább visszamentem a szállóba. Hamarosan ott sem leltem a helyem.
Figyelmembe ajánlották a "messze földön híres, pezsgő" svéd éjszakai életet. Most először vettem fel nem utazós-járkálós ruhát, mióta eljöttem otthonról. A vacsora a Mårten Trotzigban is a tenger gyümölcseiből készült: rák füstölt lazaccal és tésztával; kicsit kompenzáltam a dán pizzákat. Végigpróbáltam egy pár helyet, de vagy nem volt türelmem kivárni a sort, vagy kifordultam azon nyomban, hogy betettem a lábam. Az ajtónállók kivétel nélkül mindenhol elkérték a személyimet, amit bóknak is értékelhetnék, bár az is lehet, hogy csak simán vakok. Összességében csalódás volt az éjszaka, de valószínűleg csak máshoz vagyok szokva. Itt az számít menőnek, ha a helyi szappanopera-sztárocskák feltűnnek. A végén kikötöttem egy klubban, ami persze igényes volt, nem túl tömött és saját magához mérten nem drága. Szinte le sem ültem, már érkeztek az ajándék koktélok és a meghívások az asztalokhoz; úgy kell nekem, minek megyek klubba egyedül. Aztán megláttam.
Magas volt, fiatal, szőke és a szeme kékje versenyzett az enyémmel. Amit akkor éreztem, megrémített, mert nem a vágy, vagy a birtokolni akarás tört fel bennem, hanem jobb szó hiján a vérszomj. Mikor a tömegben észrevett, olyan volt, mint a vad, ami csak riadtan nézi, hogy a vonat elgázolja, miközben végig belebámul a fényszórókba. Nem kellett intenem, hogy jöjjön.
Ártatlan volt, naív és felkészületlen egy olyan ragadozóra, amit én is csak ott ismertem meg magamban. Az akcentusa, ahogy húzogatta a ruháját, a szégyenlőssége csak kívánatosabbá tette a szememben. Pár pohár után taxiba ültünk, felkerestünk egy kiegészítőket árusító boltot, aztán irány a szálló.
Végig erőszakos voltam, végig irányítottam. Végig imádtam az érzést, hogy gyakorlatilag megalázom és imádtam, ahogy szinte az egész éjszakán keresztül megerőszakolom a frissen vett felcsatolható műfasszal. Egy pillanatra sem engedtem el magam. Ő pedig végig hálás volt nekem és késő hajnalban, mikor csatakosra izzadva lerogytam mellé az ágyba, átölelt, míg elaludtam. Elmúlt a vérszomjam.
Ébredéskor belesajdult a szívem, ahogy a kócos haját és a kipirult arcát néztem. Mélységesen szégyelltem magam mindazért, amit vele műveltem, amilyen közönséges és durva voltam. Mikor felébredt és elpirult előttem, én is elpirultam és csak habogni tudtam.
Integetett utánam, mikor beültem a kocsiba és elhajtottam Helsinki felé.


View Larger Map