kedd, június 5

Permission

A hétvégén felmentünk Apuékhoz (motorral, mi mással, csak hogy a frászt hozzam rájuk).
Korábban már találkoztak Chauddal, rég túlvagyunk az udvariassági körökön. Mikor nekik szegezte a kérdést, Apu először csak csuklott, Anyu pedig meglepve nézett rám. Aztán elnevették magukat és egyszerre adták áldásukat. Később leültem Anyuval a konyhában.


"Vous avez semblé étonnant."
"J'attendais quelqu'un d'autre."
"Mais êtes-vous heureux avec mon choix?"
"Mon bonheur est votre bonheur."

Már csak egyvalaki van hátra. Tudom, butaság, de nekem fontos a véleménye.

Nincsenek megjegyzések: